Nyers kenyerek, kekszek (krékerek), sós ropogtatnivalók 

Az aszalógép egyik legnagyobb haszna a nyerskonyhában, hogy tudunk vele kenyér-helyettesítőket, sós ropogtatnivalókat készíteni. Ezek felhasználása széleskörű, ehetjük salátához, nyers főzelék mellé, vagy csak úgy magukban. A kenyér alakú nyers kenyerekből szendvicset tudunk készíteni, amelyek megszólalásig hasonlítanak a hagyományos szendvicsekhez.  

A teljesre szárított kekszek aszalási ideje 12-16 óra között van. Ez attól függ, hogy mennyire száraz a levegő, milyen erős a ventilátor a gépben, egy vagy több tálcányi anyagot aszalunk, de még attól is, hogy mennyire volt lágy vagy száraz a tészta, amit betettünk a gépbe. A legtöbb esetben meg kell fordítani a kekszet, mert a tapadásmentes lap nem engedi, hogy alulról is száradjon. Megfordítás után a már megszáradt rész alulra kerül, és a még nedves alsó rész pedig felülre, ahol már szabadon tud száradni tovább.

Mikor lesz jó állagú és szépséges formájú, ropogós a nyers kréker? Sok múlik azon, hogy milyenre sikerül bekeverni a masszát.  

• Ha túl lágy, sok benne a nedvesség, akkor a száradás során a keksz eldeformálódik, elhajlik, és később nehéz lesz a tárolása és a tálalása is.  

• Ha túl szemcsés, akkor a kész étel törni fog, ahogy megfogjuk szét fog esni a kezünkben.

• Ha túl finomra van turmixolva és emellett vastagra kenjük, akkor meg nem lesz ropogós, omlós, hanem „nehezen ehető”, kemény lesz (cipőtalp). (a finom részecskék egymásba kapaszkodnak, és nehezen engedik el egymást)  

Összegezve: egy nem túl lágy, inkább sűrű massza a megfelelő, amiben vannak szemcsésebb részek is az omlósság kedvéért, és van finomabb szerkezetű anyag is, ami összetartja, összefogja a kekszet. Ha hiányzik a szemcsés állagú anyag, vagyis teljesen leturmixolt tésztát készítünk, akkor figyeljünk arra, hogy vékonyan kenjük ki, egészen vékonyan, ugyanis így lesz könnyen ehető.  

Hogyan terítsük szét egyenletesen a masszát az aszalótálcán? Egy kanál alsó felével, vagy egy műanyag habkártyával dolgozzunk, aminek egyenes a széle. Mindig mérjük le, hogy mennyit rakunk a tálcára, így tudjuk legközelebb korrigálni, ha esetleg kiderül, hogy túl sok ment, vagy esetleg kevés. Egy idő után látni fogjuk, hogy a lágyabb masszát vékonyan, a keményebb, szárazabb masszát kenhetjük vastagabban is. Először a széleket és a sarkokat formázzuk ki, utána a belső részek már szinte maguktól kialakulnak. Ha sokat simogatjuk középen a masszát, a szélére nem jut anyag, a sarkokba pedig már végképp nem. J 

A masszát kikenés után egy kés hátsó felének, vagy egy műanyag habkártyának a segítségével keksz formára „karcoljuk”. Vagyis kialakítjuk a kréker formáját. Erre azért van szükség, mert száradás közben nem csak a vastagsága csökken, hanem széltében-hosszában is megy össze az anyag, és ha nincs honnan összehúzódnia, akkor spontán repedések mentén fog… ami azt jelenti, hogy úgy fog kinézni a finom aszalványunk, mint egy berepedezett, kiszáradt agyagos föld. Aszalás után már sokkal nehezebb törni, vágni, így meg épp a bekarcolás mentén könnyedén szét tudjuk szedni a kekszeket.  Egy nedvesebb tészta egy ilyen berajzolás mentén akár 1 cm-t is tud összehúzódni, vagyis amikor bekarcoljuk a masszát, a vonal mindössze 1 mm-es, mire kiszárad, 1 cm-es is lehet.  

Mikor van kész az aszalvány, mennyi ideig kell szárítani? Erre nem mindig lehet előre pontos választ adni. Egy támpont viszont van: amíg teljesen ki nem szárad. Ropogósra, kopogósra, zörgősre. Ha nem szárad ki teljesen, nem tudjuk biztosítani az eltarthatóságát, néhány nap alatt meg fog romlani.  

Hogyan fogyasszuk ezeket a szárítmányokat? Minden esetben folyadékkal, lédús zöldségekkel, mert magukban folyadék deficitet fognak eredményezni a testünkben, tőlünk veszik el a nedvességet, ami nem éppen egészséges. Gondoljunk csak bele, mennyi víz távozik aszalás közben ezekből az anyagokból! Aszalás előtt tápegész, aszalás után már nem annyira.  

Készíthetünk belőlük szendvicset. Egymás tetejére pakolva, szépen megkenjük a rétegeket valamilyen kencével vagy vékonyan paradicsom karikákkal. Ha vastagabb, akkor egy réteg szósz, hogy kicsit felpuhítsa, majd friss, lédús zöldségek, csírák jöhetnek rá. Mártogatós szósszal is eheted a sós kekszeket, vagy akár magukban is „csak úgy”.  

A puhább kenyereket nem aszaljuk ki teljesen, ezek olyan állagúak maradnak, mint egy jó tömör, teljes kiőrlésű barna kenyér.   

Összegyűjtöttem a Növényi konyha oldalon található nyers kenyér, kréker recepteket. Válogassatok kedvetekre! Próbáljátok ki mind!