Ha kedvet kaptunk az otthoni aszaláshoz, érdemes beszerezni egy konyhai aszalógépet. Milyen típusú, milyen fajta lehet? Ehhez nyújt segítséget ez az írás! Aszalógép nélkül is van remény arra, hogy különböző finomságokat aszaljunk. Erre a következő ötleteim vannak:
- légkeveréses sütő
- fűtési szezonban: radiátor, kandalló, vagy bármilyen fűtőtest
- nyáron a nap+szél
Légkeveréses sütő: majdnem aszalógép
A légkeveréses sütőben a legalacsonyabb hőmérsékleten (kb 50 fokos beállítást jelent), ujjnyira nyitott ajtónál kiválóan lehet aszalni nyers kenyeret, fasírtot, granolát. Néhány sütőnél beépítettek egy védelmet, melynek hatására 3 óra elteltével automatikusan lekapcsolnak. Nem készültek fel a sütők alacsony hőmérsékleten történő használatára. Az én sütőm is ilyen. Ez azzal a kellemetlenséggel jár, hogy a három óra elteltével a sütőt újra be kell kapcsolni. Van olyan modern sütő is, ami automatikusan kikapcsol, ha kinyitják az ajtaját. Ezzel sem lehet aszalni.
Előnye: nincs szükség aszalógépet vásárolni, nincs beruházás. Rövid ideig történő aszalásra kifejezetten ajánlom. Hátránya: viszonylag sokat fogyaszt, és mivel csak 3-4 tálcát tudunk betenni a sütőbe, nem igazán hatékony. A sütő nem erre való. Abban az esetben ajánlom, ha még csak ismerkedsz az aszalással, és ritkán használod.
Grawnola, a nyers ropogós műzli!
Radiátor, kandalló vagy fűtőtest
Fűtési időszakban nagyon jól használhatók az amúgy is meleg fűtési alkalmatosságok. Ilyenkor válasszunk egy nagyobb lapos felületet, amin stabilan megáll a tepsi, vagy tálca, amin az étel van. Ha nagyon meleg a fűtőtest, akkor gondoskodni kell arról, hogy ne közvetlenül érjen a tálcához, mert akkor a tálca túlságosan átmelegszik, és az étel alsó részén könnyen túllépjük az enzimvédő 45 fokot. Erre használjunk valamilyen rácsot vagy textil alátétet, amit a radiátor és a tálca közé teszünk.
Nagyon fontos még a levegő áramlása. Ha elég nagy a légtér a szobában, és a kipárolgott levegő könnyedén el tudja hagyni a helyiséget, akkor nincs gond. Nem elég ugyanis a melegítés, gondoskodni kell a levegő áramoltatásáról! Ilyenkor egy jól beállított, nem túl erős szobai ventilátor a segítségünkre lehet.
Előnye: nincs szükség különösebb beruházásra, az amúgy is rendelkezésre álló eszközökkel megoldható az aszalás. Hátránya: nem tudunk hőfokot szabályozni, nem tudunk vele egyszerre nagyobb mennyiséget aszalni, behatárolnak a fűtőtestek méretei. Kicsivel több kreativitást és türelmet igényel, mint az aszalógépes aszalás. Viszont vegyük figyelembe azt is, hogy a velünk élőket zavarja-e a lakás különböző pontjain hosszú órákon át száradó ételek látványa, illata. Hátránya továbbá még az is, hogy a módszer csak fűtési szezonban alkalmazható.
Nap és szél
Mondhatni, hogy ez a legtermészetesebb és legősibb módja a szárításnak. A legjobb hely erre egy félárnyékos (lombárnyékos) hely, ahol van elegendő légmozgás. A közvetlenül tűző nap nem alkalmas, mert túlságosan felmelegíti az ételt, a teljes árnyék pedig nem elég intenzív. Itt is ügyeljünk a légmozgásra.
Előnye: természetes, ingyenes. Hátránya: sajnos több is van. Sokkal több odafigyelést igényel, mint az aszalógépes szárítás. Aszalványunkat óvni kell a rovaroktól, a kinti levegőn szálló portól. Függünk az időjárástól, nincs mit tenni, ha pl. elkezd esni az eső, vagy hirtelen lehűl a levegő. Az aszalótálcát ilyenkor tegyük hűvös helyre, és másnap próbáljuk folytatni az aszalást. Ha másnap sincs alkalmas hőfok odakint, akkor találni kell valamilyen más módot az aszalás befejezésére. (ilyenkor jöhet a sütő)
A legjobb kombináció a nyári melegben: napközben kint a levegőn, este-éjszaka pedig aszalógépben.
