Ha szűrt lét készítünk, többféle lényerő gépet használhatunk. Itt csak az a kérdés, hogy a gép milyen hatékonysággal tudja szétválasztani a rostokat a kinyert létől. Mennyire lesz rostmentes a lé és mennyire lesz lémentes a rost. Elméletileg szűrőzsák nem szükséges, ha van gépünk.
Akinek van lényerő gépe, javaslom, hogy próbálja ki, hogy zöldség vagy gyümölcslé készítés után a visszamaradt pépet kevés vízzel tegye turmixgépbe, turmixolja simára, és utána szűrje le egy szűrőzsákkal. Sok sok értékes lét lehet még így kinyerni abból a pépből, amit a gép (bármelyik) kidobásra ítélt. Egyébként ez a módszer alkalmas arra is, hogy megnézzük, mennyire hatékony a lényerő gépünk! Ha az így kinyert lé szinte víztiszta, akkor nagy szerencsénk van, szuper a gépünk. Ha viszont színes, ízes ez a lé, akkor elég sok értékes anyag maradt a kidobásra ítélt rostok között, így érdemes ezt a műveletet minden juice-olás után elvégezni.
Igen ám, de ha leszűrjük a gép által már egyszer leszűrt rostokat kézzel, akkor kétszer dolgozunk. Egyszer a géppel, utána meg még kézzel is. Ha van egy jó szűrőzsákunk, akkor akár el is felejthetjük a drága lényerő gépeket.
A legegyszerűbb módja a lékészítésnek a szűrőzsák. Pár száz forintból megvan, és teljesen megbízható. (Ugyanezzel a zsákkal növényi tejeket is lehet készíteni.) A zöldségeket betesszük egy turmixgépbe, és kevés vízzel simára turmixoljuk. Ezt a sűrű masszát (lehet még hígítani, úgy könnyebb leszűrni), beleöntjük egy szűrőzsákba, és addig nyomkodjuk, amíg olyan száraz nem lesz a rost a kezünkben, amilyen szárazra csak szeretnénk. (ezt ugye a gépeknél a gép dönti el, nem mi). A leszűrt lé biztosan rostmentes lesz. A visszamaradt pépet akár vissza is lehet tenni a turmixgépbe „még egy menetre”, így egy sokkal hígabb lé fog kijönni a szűrés során, de az biztos, hogy a rostok már üresek lesznek.
Ez lehet, hogy egy kicsit tovább tart, de olcsóbb, és tökéletesebb, mint a gépekkel kinyert lé.
Mi a szűrőzsák előnye?
A szűrőzsákkal készített lé pont annyira lesz teljes, amennyi türelmünk van a rostokat nyomkodni. El tudjuk érni, hogy a visszamaradt szárazanyag valóban száraz lesz. És itt van az a pont, amikor ki tudjuk mondani, hogy nem sajnáljuk kidobni a komposztra a rostokat, mert már semmilyen értékes anyag nincs bennük, üres rostok. Mit lehet kezdeni a visszamaradt rostokkal?
Előny még, hogy csak pár száz forintba kerül, nem kell drága konyhai eszközbe beruházni, nem foglal helyet a konyhánkban egy újabb gép.
Szűrőzsákkal nem csak szűrt leveket, hanem növényi tejeket is tudunk készíteni. (Egyébként a növényi tej is egy szűrt lé, csak itt nem zöldséget, gyümölcsöt turmixolunk el vízzel, hanem valamilyen magot, mandulát, diót, mákot, stb…)
Mandulatej készítése házilag
Mi a szűrőzsák használatának hátránya?
Mert az is van neki…
Mindenképpen vízzel hígított lesz a kinyert lé, nem lesz olyan intenzív ízű, tömény, mint a géppel kinyert leveké. Nem tudom, hogy ez hátrány-e, de mindenképpen megemlítendő különbség.
Kézzel kell nyomkodni a rostokat, emiatt kicsit hosszadalmasnak tűnik az eljárás. De ha azt vesszük, hogy nincs sok kisebb-nagyobb alkatrész, amit a gép szétszerelése után el kell mosogatni, akkor lehet, hogy ez az idő nem is tűnik olyan soknak.
Hol lehet venni szűrőzsákot?
Szűrőzsáknak nem kell feltétlen drága, nehezen beszerezhető dolognak lenni. A hipermarketek zöldség osztályán jó áron lehet kapni „Újrahasználható zöldség és gyümölcstároló tasakok” néven, de akár te magad is elkészítheted így:
Így varrj magadnak újrahasználható zsákot
