Köztudott, hogy a növényi rostok milyen fontos szerepet töltenek be a táplálkozásunkban. De valójában mik azok a növényi rostok, miért jó nekünk, ha rostban dús az étrendünk?
A rostok a táplálék azon részei, amelyeket a szervezetünk nem tud megemészteni. Növényi rostokról beszélünk, hiszen ezek csak a növényekben fordulnak elő. Állati eredetű élelmiszerekben nincsenek rostok. Az enzimatikus emésztés során a növényi rostok érintetlenek maradnak, a bélflórában található baktériumok hasznosítják őket.
A növényi rostok fajtái
Alapvetően kétféle növényi rost létezik, a vízben oldódó és nem oldódó rostok.
A vízben oldódó rostok vízzel keveredve egy gél-szerű anyagot alkotnak. Ez a massza lassítja az emésztést, így hosszabb ideig érzed magad jóllakottnak. Amikor a rostok elérik a vastagbelet, a bélbaktériumok részben feldolgozzák azokat és rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA) termelnek. Ennek óriási szerepe van egészségünk megőrzésében, erről itt olvashatsz részletesebben!
Oldható rostok főleg zöldségekben és gyümölcsökben találhatók. Pektin (almarost), inulin, psyllium
A vízben nem oldódó rostok a megemésztett táplálék székletté alakításában játszanak nélkülözhetetlen szerepet. Teljes egészében áthaladnak az emésztő rendszeren, megkötik a vizet, növelik a széklet térfogatát, gyorsítják és megkönnyítik az emésztett anyagok áramlását az emésztő rendszeren belül. Ennek következtében fontos szerepük van a székrekedés megelőzésében. Gabonafélék, diófélék, hüvelyesek az első számú oldhatatlan rost forrásaink, de a gyökérzöldségekben is sok oldhatatlan rost található.
Milyen jótékony hatásai vannak a bőséges rostfogyasztásnak?
Csökkentik a koleszterinszintet: például a vízben oldódó rostok csökkentik az LDL (alacsony sűrűségű) koleszterin, vagyis az egészségre káros koleszterin szintjét. Emellett egyes kutatások szerint vérnyomás és gyulladáscsökkentő szerepe is lehet.
Segíti a belek megfelelő mozgását: Ha hasmenéssel vagy éppen szorulással küzdünk, a rostok segíthetnek a probléma leküzdésében. Ezt úgy teszik, hogy hozzájárulnak a megfelelő állagú széklet képzéséhez, amit a beleknek is könnyebb mozgatni.
Segíthet megelőzni a vastagbélrákot: A megfelelő bélmozgások megkönnyítésén kívül a kellő mennyiségű rostfogyasztás hozzájárulhat a bél daganatos megbetegedéseinek megelőzéséhez. Ennek okai még nem egészen tisztázottak, de feltételezhetően a széklet belekben töltött idejéhez van köze. A rostok szintén jó hatással lehetnek a bélflórára, vagyis a bélben élő jótékony hatású baktériumokra.
Segít szabályozni a vércukorszintet: A szervezetnek hosszabb időbe telik lebontani a rostban gazdag ételeket. Emiatt, az azokból származó cukor sem egyszerre szívódik fel és kerül a véráramba, hanem fokozatosan.
Segíthet a fogyásban: Habár a rostban gazdag ételek nem olyan kalóriadúsak, nem ez az egyetlen módja, ahogyan segíthetnek a fogyni vágyóknak. Mivel emészthetetlen anyagokról beszélünk, ezért lényegében nincs kalóriaértékük. Viszont az élelmiszer térfogatát meg tudják növelni és így teltségérzetet is adhatnak. Tehát ha rostban gazdag ételeket fogyasztunk úgy is jól lakhatunk, hogy valójában kevesebb kalóriát vittünk be a szervezetünkbe.
Feltehetjük a kérdést, hogy vajon növényi rostokból is megárthat a túl sok?
Tehát, mivel rostok csak növényi táplálékokban vannak, így a cikk elolvasása után arra a következtetésre lehet jutni, hogy érdemes jó sok zöldséget, gyümölcsöt, gabonaféléket, babféléket fogyasztani.
Kapcsolódó cikk: Magas rosttartalmú élelmiszerek
