Az előző – zsírokkal foglalkozó – bejegyzésben a telített zsírokat egy passzusban említettem, nem megkülönböztetve az állatit (disznózsír, vaj) és a növényitől (kókuszzsír*, pálmazsír). Most azt próbálom árnyalni, hogy a telített zsírok hogyan hatnak a testünkre, ha állati, vagy ha növényi forrásból származnak.
A telített zsírok egészségre gyakorolt hatása nem csupán attól függ, hogy növényi vagy állati eredetű-e, de a zsírok típusa, az adott személy életmódja, és az általános étrend is közrejátszik.
Általános különbségek a növényi és állati telített zsírok között:
- Növényi telített zsírok (pl. kókuszzsír, kakaóvaj):
- A növényi eredetű telített zsírok, mint a kókuszzsír, főleg közepes láncú triglicerideket (MCT) tartalmaznak, amelyek az állati zsírokhoz képest gyorsabban metabolizálódnak a szervezetben. Az MCT-k könnyebben emésztődnek és gyorsan energiává alakulnak, nem raktározódnak zsírszövetként, mint más zsírok.
- A kutatások azt sugallják, hogy a kókuszolaj például kissé eltérően viselkedik, és emelheti a HDL („jó”) koleszterint, bár egyes vizsgálatok szerint az LDL („rossz”) koleszterinszintet is növelheti, ha nagy mennyiségben fogyasztják.
- Kakaóvaj hasonlóan növeli a HDL-koleszterint, és kisebb kockázattal járhat az egészségre nézve, mivel kevesebb kártékony hatása van, mint a legtöbb állati eredetű telített zsírnak.
- Állati telített zsírok (pl. disznózsír, vaj):
- Az állati eredetű telített zsírok, mint a disznózsír, általában hosszú láncú triglicerideket tartalmaznak, amelyek lassabban bomlanak le a szervezetben, és könnyebben raktározódnak zsírként, ha nem használjuk fel energiaként.
- Az állati eredetű telített zsírok gyakran magasabb arányban tartalmaznak koleszterint, ami hozzájárulhat az LDL-szint emelkedéséhez, ami összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával.
- A nagyobb mennyiségű fogyasztásuk gyakran összefüggésbe hozható az érelmeszesedés és a szívbetegségek nagyobb kockázatával.
Telített zsírok hatása az egészségre:
- Növényi és állati eredetű telített zsírok egyaránt emelhetik az LDL koleszterinszintet, de a mérték és a forrás befolyásolja, hogy ez mennyire káros. Általánosan véve a növényi eredetű telített zsírok kevésbé ártalmasak, mint az állati eredetűek.
- Kókuszzsír és más növényi zsírok mérsékelt fogyasztása nem feltétlenül jelent nagy kockázatot az egészséges étrend részeként, különösen ha más egészséges zsírokkal, mint az egyszeresen telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírokkal kombinálják.
A zsírok forrásának fontossága:
Az, hogy egy zsír növényi vagy állati eredetű, valóban számít, de nem ez az egyetlen tényező. A mennyiség, a fogyasztás gyakorisága, valamint az általános étrend (például a rostok, zöldségek és gyümölcsök fogyasztása) egyaránt meghatározza, hogy milyen hatással lesz a zsír az egészségedre.
Összegzés:
- Mértékkel fogyasztva a növényi eredetű telített zsírok, mint a kókuszzsír, kevésbé károsak, és egyes esetekben előnyösek lehetnek (pl. MCT olajok).
- Az állati eredetű zsírokat (pl. disznózsírt, vajat) mértékkel és tudatosan kell fogyasztani, mert nagy mennyiségben hozzájárulhatnak a szívbetegségek és más egészségügyi problémák kockázatához.
Mindig az egyensúly és a mérték a legfontosabb, és érdemes az étrendet friss, teljes értékű élelmiszerekre alapozni.
*Kókuszzsír: a kókuszolaj és a kókuszzsír ugyanaz a fogalom. 24 fok felett a kókuszzsír megolvad, folyékony lesz, emiatt könnyebb kókuszolajnak nevezni. De ugyanez a kókuszolaj 24 fok alatt szilárd halmazállapotú lesz, állaga alapján könnyebb „zsír”-nak nevezni. De ettől még ugyanaz.
Kókuszzsírból készül a nagyon finom növényi „pecsenyezsír„! Sok zöldséggel, teljes kiőrlésű, vagy nyers kenyérrel ajánlom fogyasztani, mértékkel. (még egy nyers kenyér recept)
