Sokan nem kedvelik a főtt hajdina állagát, ízét, illatát. Meg is értem. Ezzel én is így voltam, egészen addig, amíg meg nem kóstoltam nyersen. Pontosabban aktiválva, aszalva. Mert ugye a hajdina is egy mag, amit nem fogyasztunk nyersen. Vagy megfőzzük (vannak sokan, akik főzve nem szeretik), vagy csíráztatjuk, aszaljuk. Igen, most erről beszélek.
A hajdina csíráztatásáról itt lehet olvasni.
A csíráztatott hajdina egy igazi kincs, egy felfedezés, egy új világ az eddig megszokott alapanyagokhoz képest. Sokféleképpen lehet felhasználni, most egy nagy egyszerű és remek példát mutatok. Ez a ropogós hajdina chipsz.
Nagyon egyszerű a dolgunk, beáztatjuk, majd kicsíráztatjuk a hajdina magokat a fenti útmutató alapján, majd egyenletesen és szellősen elosztjuk az aszalógép tapadásmentes lapján (a lyukacsos tálca nem jó, mert a magok beleragadnak a lyukakba), és 50 fokon megaszaljuk. Az aszalás ideje sok mindentől függ, mennyi csírát aszalunk, milyen szellősen raktuk, mennyi a hőfok, páratartalom a szobában, milyen erős az aszalógép ventillátora stb… Addig kell az aszalást végezni, amíg a csírázott magok teljesen szárazra, zörgősre nem aszalódnak. Az így keletkezett magok ropogósak, omlósak, nincs különösebb ízük, vagy szaguk, éppen ezért édes és sós ételekbe is tehetjük.
Ezután dobozba lehet tenni az aszalt hajdinát, és ha kell, azonnal fel lehet használni.
Ha ezt a szárazra aszalt hajdina csírát turmixgépben finomra őröljük, akkor pedig hajdina lisztet kapunk, amit fel tudunk használni nyers vegán süteményekhez, torta alapokhoz, különböző nyers vegán édességekhez. Szív alakú nyers vegán linzer sütik!
